Záró gondolatok a 20K 2026-os választások alatt hetente publikált közösségi média kampányfigyelő gyorsjelentéseihez

Perczel Léna, Kramer Péter

A 2026-os választások végével lezárjuk a kampány alatt folytatott közösségi média monitoringunkat. 2026. január 19-én, egy hónappal a kampány kezdete előtt indítottuk el a figyelést, és április 19-ig, a szavazatszámlálás lezárultáig követtük nyomon 859 politikai szereplő online jelenlétét és tevékenységét. Izgalmas volt látni, ahogy az offline világ eseményei – a politikai támogatottság változásai, a különböző tendenciák – leképeződnek az online térben. Az online és offline összefüggések értelmezésében, valamint az anyagok szélesebb közönséghez való eljuttatásában a Lakmusz független tényellenőrző szervezet, volt a médiapartnerünk. Az elemzés technikai és módszertani hátterét, valamint a folyamatos támogatást a CEE Digital Democracy Watch, a digitális demokrácia egyik meghatározó watchdogja biztosította.

Ebben a záró anyagban összefoglaljuk, mire mutattak rá a heti elemzéseink. Az első elemzésünk egy teljes hónapot fedett le, a kampányidőszakot megelőző 30 napot. Az azt követő elemzések heti rendszerességgel néztek rá a közösségi-média jelenlétet leíró adatokra. A választás napjáig igen egyértelműen láttatták magukat a tendenciák. A választás napja viszont felrázta a korábbi ritmust. [1]

A választás napja előtti időszak

Bár nem lehetett tudni, hogy ez a választói akaratban is tükröződni fog, az interakciós adatok mindvégig azt mutatták, hogy Magyar Péter az abszolút nyertese a kampánynak. A ranglistákon szinte kizárólag az első helyen végzett, és Orbán Viktort jellemzően 2-4-szeres arányban előzte meg. Történt mindez úgy, hogy Orbán Viktor kétszer annyit posztolt. Hiába volt tehát Orbán aktívabb a tartalomgyártásban, Magyar Péter jóval több emberből váltott ki reakciót. Bár a Tisza és a Fidesz egyértelműen Magyar- és Orbán-fejnehéz volt, ugyanez a tendencia volt megfigyelhető a két párt harcában is. A tiszás politikusok posztjaival összességében jóval többen léptek interakcióba, holott a kormánypárti politikusok jóval többet posztoltak. Egyedül TikTokon tudta Orbán, illetve a fideszes politikusok felvenni a vetélytársaikkal a versenyt, de ebbe beletartozik az is, hogy sok tiszás TikTok profil csak később jött létre. Ez beleillik abba a tendenciába, ami jellemzően a jobboldali pártoknál volt megfigyelhető az elmúlt évek választásain szerte a világban. [2]

A közösségi médiában az interakciók alapján követni lehetett, hogy mik azok a közéleti események, amik éppen foglalkoztatták a közvéleményt. Erre a 10 legtöbb interakciót kapó posztok listái alapján néztünk rá, amiket legnagyobb arányban Magyar posztjai töltöttek fel. Az is nyilvánvalóvá vált azonban, hogy nem csak a fontos közéleti események vonják be jól a közönséget, sőt. Sokszor olyan posztok voltak a toplista első felében, amiknek nem volt közéleti jelentősége, hanem egyszerűen csak személyes, jópofa videók voltak, mint pl. Magyar posztjai ahol sportol, fagyit készít és éli az életét, mint egy egyszerű polgár. Ugyanígy Orbán posztjai a húsvéti locsolkodásról és sonkafőzésről rengeteg reakciót váltottak ki a felhasználókból. 

A közéleti események hatása viszont nem csak a posztokban jelent meg. A követőszámok és interakciók mutatói is alakultak az események fényében. Például a heti elemzéseink összehasonlításában a Békemenet és Nemzeti Menet hetén kiugró volt az összes interakció és új követő száma. Ezek az események láthatóan mindkét oldalon mozgosították a polgárokat.

Általánosságban viszont a Tisza politikusai nőttek a leggyorsabban a heti figyelés alapján, ami nem meglepő ha tudjuk, hogy ők nem rendelkeznek hosszú politikusi múlttal, így csupán kicsivel a kampány kezdete előtt, vagy éppenséggel az alatt hozták létre a fiókjaikat a különböző platformokon. Szembetűnő volt ugyanakkor, hogy bár a Fidesz politikusai régóta építik a közösségi médiában a láthatóságukat és egy, már korábban felépített és stabilabb követőbázissal rendelkeznek, mégis megfigyelhetőek voltak nagyobb növekedési ugrások. Azt is láttuk, hogy az adatok viszont nem tükrözik egyértelműen a népszerűséget. Lázár János követőinek száma például viszonylag gyorsan nőtt feltehetőleg a gyöngyösi lázárinfóján elhangzott rasszista, wc-kefés megnyilvánulása után, ami széleskörű felháborodást váltott ki. A követőszám növekedésről az adatok nem mondják meg, hogy a támogatók miatt gyarapodott a tábora, vagy azért, mert olyanok is elkezdték követni, akik nem értenek vele egyet, csak például informálódni szerettek volna. 

A választásnapi fordulat

A választás napján a korábbi trendek látványosan megváltoztak. A Fidesz a vereségét követően szinte teljesen visszavonult az online térből. A kampányban addig legtöbbet posztoló top 20 politikus lista 85%-át egykor kitöltő fideszes politikusok közül egyetlen egy sem szerepelt a listán a választás utáni héten. Orbán Viktor összesített interakciói a korábbi fele-, illetve negyedannyi arányokhoz képest Magyar Péter értékeinek töredékére estek vissza.

A Tisza követőtábora szembetűnően nőtt a győzelmet követő héten. Míg a Nemzeti Menet hetén a három platformon összesen megközelítőleg kétszázezer fővel nőtt a követőtábora (ez volt a heti összehasonlításban a legkiugróbb eredmény, különben átlagosan kb. 110 ezer új követőjük volt összesen a három platformon), addig a választás utáni héten ez az érték 1,24 millió főre rúgott. A győzteshez húzás jelenségét jól mutatja (amit a Medián már pár nappal a választásokat követően mért is), bár olyan emberek is bekövethették a tiszás politikusokat, akik egyébként is a Tiszára és Magyar Péterre szavaztak. A figyelés alatt hétről hétre átlagosan két és félszer több követőt szereztek összesen a Tisza politikusai, mint a kormánypárti politikusok.

Érdekes még, hogy Orbán Viktor Facebook-követőinek száma a vereség után is jelentősen nőtt, ami vagy a vereségnek köszönhető káröröm, vagy az újraszerveződés miatti remény miatt mozgósította online a Fidesz táborát.

Zárszó

Bár a közösségi média aktivitás nem tükrözi szükségszerűen a tényleges választói akaratot, az interakciók sokat elárulnak arról, mi foglalkoztatja a politikai közösséget, és hogy egyes események hogyan hatnak a választópolgárokra. Ennek a három hónapnak sok tanulsága van, de talán a legfontosabb, hogy a közösségi média mára Magyarországon is valódi politikai színtérré vált. Éppen ezért a különböző mutatóinak rendszeres figyelése érdemben hozzájárulhat a közéleti diskurzushoz a választások idején, és azon túl is.

Az elemzések itt érhetők el.

[1] Jelen elemzés, bár az összes induló politikai párt politikusait figyelte, a Tiszára és a Fideszre, valamint Magyar Péterre és Orbán Viktorra fektet különös hangsúlyt, hiszen a választás alapvetően a két politikus és pártjaik küzdelméről szólt. Ettől függetlenül figyelemre méltó volt az is, ahogy a többi párt szerepe és hatása alakult ez időszak alatt.

[2] Geerlings, J. (2024, December 17). Analysis: German far-right party dominates on TikTok ahead of election. BBC Monitoring. https://monitoring.bbc.co.uk/product/b0002ycg; AFP. (2024, June 21). How France's far-right is winning the TikTok battle. France 24. https://www.france24.com/en/live-news/20240621-how-france-s-far-right-is-winning-the-tiktok-battle